Versek
Gitár
Pengetem a gitárom,
Messzire száll a világon.
Itt ülök csendben,
Semmi sincs rendben.
Egyedül maradtam,
Azt hiszem feladtam.
Pengetem a gitárom,
Velem marad mindenáron.
Nem okozott csalódást,
Hagyott hátra kínlódást.
Elhagyott a szerelmem,
Összetörte a szívem.
Csak a gitárom maradt,
Mert rózsám elhamvadt.
Ketten
Egy és két,
Há' és négy.
Csak ketten,
Te meg én.
Esküszöm,
A világra.
S anyám sírjára.
Követlek téged,
Túlvilágra.
Megígérem néked,
Nem feledlek téged
Biához
Régóta látom,
Hogy Biát várom.
Én letekintek mélyen,
De Bia felnéz az égre.
Mindenben a jót látja,
Mert ez fontos nála.
Nem hagy egyedül,
S legyengül,
Ha valami rosszat tesz,
Valamit nehezen vesz.
Kivel nincs oly jó viszonyban,
Nem hagyja ott a szakadékban.
Felsegíti, s ránéz,
Mélyen a szemébe néz,
Hogy érezze milyen egy segítő kéz.
Néha mégis másnak látják,
De tudom ők rosszul látták.
Már ezt ők is bánják.
Ha valaki megismeri,
Nem lehet őt elengedni.
Sötétség
Örökké sötétség honol,
S titkos imát korhol.
Egy vagy csak te a sok közül,
Nem tűnsz ki a többi mögül.
Nem találsz csendet lelkedben,
Mint törött tükör kezedben.
Ezernyi szempár
Ezernyi szempár
mered csak is rám,
Lseütöm szemem,
Véres a kezem,
Rosszat tettem.
Törj ki
Törj ki, hagy el a csendet.
Miért élvezed a rendet?
Sok jó dolog emlékül,
Nem élhetsz enélkül.
Békélj meg a szívedben,
Nem ad mást az életben.
Elmúlás
Féltig holtan fekszem,
S lám mivé lettem.
Tán hős lettem,
De mit ér ez nekem?
Hogy véremben fürödjek!
Jobb lesz a világ nélkülem?
Együtt meghaltunk
Nyomaszt az érzés,
Nem áll el a vérzés.
Térdre borultam,
S imát korholtam.
Csak ketten voltunk,
Együtt meghaltunk.
Eltelik az idő,
Mindenki kidől.
Porba hull az öszes,
Csak az idő köztes.